A SIM-kártya vagy az Subscriber Identity Module (előfizetői azonosító modul) a mobiltelefon ismerős eleme. Könnyen kivehető és cserélhető (legalábbis eddig), mégsem nem a mobiltelefonnal egyidőben született. Az első olyan mobiltelefonok csak „beágyazott” kommunikációs szabványokat támogattak: az előfizetői paramétereket a mobil terminál memóriájába kódolták.
Csak a SIM-kártyák bevezetésel függetlenedett az előfizetés a készüléktől, így a felhasználó az igényeknek megfelelő gyakorisággal cserélhette el a készüléket, megőrizve a mobilazonosságot.
A MicroSim kártya 15*12*0,8 mm méretű, történetileg a Mini SIM és a Nano SIM között helyezkedik el és 52% -kal kisebb, mint a normál SIM-kártya. Hazánkban 2010 januárjában jelent meg azért, hogy a szolgáltatók leválthassák vele az egyel nagyobb Mini SIM-kártyát. Először az androidos szoftvert futtató eszközök újabb generációjában, és az Apple-nél kezdték el használni, az iPhone 4-ben, az IPad pedig csak ezt a szabványt támogatta.
Az azóta itthon igencsak elterjedt Micro SIM-kártya nagy előnye, hogy szükség esetén kivágással NanoSIM méretre alakítható. Bár rengeteg tutorial videó található erről a neten, mi inkább a profi cserére szavazunk.
A hagyományos méretű SIM-kártyák micro SIM-mel való helyettesítése már bevett gyakorlat a legtöbb szolgáltatónál. Ha cserélni szeretnél, elég igényelni online vagy személyesen a szolgáltató valamelyik üzletében. Új készülék vásárlásakor pedig érdemes figyelni, hogy biztosan ugyanolyan méretű SIM-kártyát használ-e a kiszemelt új készülék, mint a régi telefonod, mert ha eltérés van, úgy a vásárlás során megigényelt kártyacsere ingyenes, utólag viszont pénzbe kerül.
